Ha jól tudom Budha mondta, hogy semmihez nem szabad kötődni. Mindent hagyni kell átáramlani magunkon. Ha valamihez kötődünk az gyengévé tesz, hiszen az esetleges elvesztése okozta fájdalom örök félelemben tart minket.
Boldogok a lelki szegények? Hiszen övék a mennyek országa?
A vallás és a hit csodálatos dolog. Nem a hagyományos értelemben vett isten hitekre gondolok, sokkal inkább arra, hogy találunk egy eszmét, egy rendszert amiben hinni tudunk.
Egy szabályrendszert amit mindeki magának alkothat, amely tökéletesen rá van szabva. És ha jól alkotta meg, és hisz benne minden határokon túl akkor boldog és sikeres lehet.
Létezik vajon egyetemleges ilyen rendszer? Léteznek egyetemleges irányelvek? Alapkövek amiket követni kell? Agyagtábla amire fel lehet vésni a nagybetüs LÉNYEGet?
Azt szeretem Biusban, hogy ilyen dolgokról el lehet vele beszélgetni. Ha nem is ért egyet, vagy éppen máshogy gondolja, de elég inteligens és nyitott ahhoz hogy felfogja mit mondok, és szükség esetén vitába szálljon vele. Megért olyan dolgokat, melyek egy átlagos embernek már túl messzire mutatnak. Túl nagy távlatokat nyitnak, megijesztik.
Talán erre mondják, hogy társ?
Társ.
Volt egy régi magyar szó ami azonban napjainkban új értelmet nyert. Így hangzik.
Szeretőm.
Azaz ember akit megértek és aki megért engem. Aki szeret. Szerető. Szerintem gyönyörű.
